Európa legnagyobb és legnépesebb városa: Moszkva

A Megváltó Krisztus-székesegyház kupolái ismét uralják Moszkva látképét

Egy hatalmas birodalom központja

Ami a városképet illeti, az állam és az egyház küzdelme szerencsére végül az utóbbi javára dőlt el. Sztálin parancsára ugyanis a Megváltó Krisztus-székesegyházat 1931-ben felrobbantották, hogy annak helyén építsék fel a Szovjetek Palotáját. Ez utóbbi soha nem készült el – a Szovjetunió felbomlása után viszont újjáépítették a hajdani székesegyházat, amely ismét uralja Moszkva látképét.

A város területén már a történelem előtti időkben is éltek. A források először 1147-ben említik. A mongolok 1237-1238-ban felgyújtották, ám ezt követően Moszkva újjáépült. A hatalmas Oroszország fővárosa évszázadokon át alig volt több egy erődnél, a Kremlnél, melynek falrend¬szere több gyűrűt formálva vette körül a települést. 1712-ben Nagy Péter Szentpétervárt tette meg Oroszország fővárosává, ám 1917-ben ezt a rangot ismét Moszkva kapta meg. Ma a régi falak mellett körutak, vasúti vágányok húzódnak, és a régi városnegyedet az egyetemi épületek, a Nagy Színház, a roppant kiterjedésű Szent Vazul-székesegyház meg a Vörös tér fogják közre.

A falak oltalmában

A Kreml most is őrzi a III. Iván cár uralkodása idején (1462—1505) elnyert formáját. Az erőd háromszög alaprajzú, maguk az épületek a Moszkva folyó melletti dombon állnak. Iván az Itáliából hozatott építészekkel palotákat és templomokat emeltetett a Kreml körül. A későbbi uralkodók is rendre hozzájárultak a városképhez: kápolnákkal, templomokkal, kolostorokkal, fegyvertárral, palotákkal, színházakkal, hatalmas hivatali épületekkel egészítették ki a Kreml falain belüli területet.

A mai városkép azonban már kevéssé emlékeztet a hajdanira. A régi Moszkva legnagyobb része 1812-ben a tűz martalékává vált. Amikor ugyanis Napóleon a város felé közeledett, Moszkva kigyulladt, s három napon át égett. Mivel eddigre a lakosság nagy része elhagyta a települést, a katasztrófa a franciákat érintette súlyosabban: e tűzvész is hozzájárult Napóleon visszavonulásához. A múlt dicsőségére már csak a Kreml és néhány régi templom emlékeztet. A régi időket tükrözi ugyanakkor a Vörös tér is. A Kremllel együtt már a kora középkortól fogva ez volt a település központja. Itt gyűltek össze az emberek, hogy meghallgassák a cári parancsok kihirdetését – vagy hogy lássák az aktuális politikai ellenfelek kivégzését.

A Kreml melletti épületben, üvegkoporsóban nyugszik Lenin bebalzsamozott múmiája. A mauzóleum ma már a turisták egyik kedvelt célpontja. A világ minden részéből érkeznek látogatók, hogy megnézzék a Kreml magas falai mögött emelkedő lenyűgöző méretű palotákat, az orosz államhatalom jelképeit.

A Vörös teret övező épületek éjszakai díszkivilágítása
A Vörös teret övező épületek éjszakai díszkivilágítása

Hagyománytisztelet és modernizáció

Moszkva további híres épületei közül megemlítendők a klasszicista stílusban tervezett színházak, múzeumok és áruházak. A Vörös téren áll Moszkva legnagyobb áruháza, az 1893-as építésű GUM. Három gigantikus hosszanti csarnoka van. Az 1901-ben alapított híres Jeliszevszkij-csemegebolt (Jeliszevszkij Gourmet vagy Gasztronom) pultjai faragott fából készültek, a helyiséget kristálycsillárok, értékes porcelánok díszítik. Moszkva legrégebbi színházát, a Nagy Színházat – vagyik a Bolsojt – 1776-os alapítása óta már többször is átépítették.

A város büszke a metrójára is. A lenyűgöző képet mutató állomások között 1935-ben indultak meg az első szerelvények.

Moszkvában szinte folyamatosan az építkezések és az átépítések. A legfontosabb feladatnak a szovjet időkben tönkrement templomok, műemlékek helyreállítását tekintik. “Az orosz állam újjászületése elképzelhetetlen kulturális örökségének helyreállítása nélkül” – nyilatkozta a moszkvai Műemlék-felügyelőség vezetője.