Royal Mile: van királyi út!

Edinburgh palota

Középkori utca az edinburghi vár és a Holyrood-palota között

„Ez a hosszú utca talán a leghosszabb és a legszebb utca, és az épületeket meg a lakosok számát tekintve nemcsak Nagy-Britanniában, hanem talán az egész világon is”- írta Daniel Defoe, amikor 1706-ban ellátogatott Edinburghba. Már az út neve – Royal Mile, vagyis királyi mérföld – is afféle kitüntető címnek hangzik. A hely a 16. században kezdett kiépülni. 1558-ban még mindössze nyolcezren laktak Edinburghban, ám száz évvel később már közel hatvanezren. A lakosság pedig a Royal Mile környékén tömörült.

Ez volt az első olyan európai város, ahol a mai értelemben vett lakásokat építettek. A 17. században itt már 7-8 szintes házak álltak; a legmagasabb épület pedig nem kevesebb, mint tizennégy emeletes volt!

A Royal Mile valóban a királyok útja, az ugyanis az Esplanade Castle-nak nevezett edinburghi vártól vezet a Holyroodhouse-palotához (röviden Holyrood-palota), amely a skót királyok és királynők lakhelye, később a brit uralkodók nyári rezidenciája volt. Ma a palota egész évben nyitva áll a látogatók előtt, leszámítva nyár elején azt a hetet, amikor II. Erzsébet brit királynő látogat el ide.

A város lakói a Royal Mile-t sokszor High Streetként – azaz főutcaként – emlegetik, holott ez utóbbi valójában a királyi útnak csak egy szakaszát jelenti. A High Street ma a város turistaközpontja: az évente megrendezett edinburghi fesztivál idején zsúfolásig megtelik emberekkel.

A Royal Mile további részei közé tartozik a vár előtere, az Esplanade, az ezt követő Castlehill, a Lawnmarket, amely régen vászonpiac volt, ma viszont ajándékboltokkal van tele, a High Streetet követő Canongate, ahol a skót parlament új épülete is áll, és a Holyrood-palota előtt fekvő Abbey Strand.

A skót történelem véres fejezetei

Holyrood király palota és az odavezető Royal Mile utca, Edinburgh

A katolikus Stuart Máriát engesztelhetetlen gyűlölettel üldözte a református John Knox, aki a skót kálvinista egyház megalapítója volt. (A nép őt a “Kill joy”, vagyis ünneprontó gúnynévvel illette.) Mindössze néhány háznyira lakott Stuart Máriától, a Royal Mile-on, a palota és a St. Giles-katedrális között, melynek akkoriban plébánosa volt. A Canongate-en áll az 1591-ben épült Tolbooth, az egykori városháza és börtön, ahol a Stuartok számos hívét kivégezték – köztük Montrose márkiját és Atholl hercegét.

A skót történelemben azonban a gyilkosság nem csak a hóhérok “kiváltsága” volt. Lord Darnley, Stuart Mária féltékeny férje, a felesége szeme láttára koncoltatta fel a királynő titkárát, az olasz Rizziót. A krónikák szerint vérfürdőbe torkollott az az 1440-es vacsora is, ahol Sir William Crich- ton az asztalnál szúrta le vendégeit – a Douglas fivérek ugyanis vetélytársai voltak a Skócia fölötti uralomért vívott harcban.

A Holyroodot 1498-1501 között építtette IV. Jakab, az 1126 óta álló, azonos nevű apátság szomszédságában. A 17. században II. Károly angol király átépíttette, a rekonstrukció William Bruce és Robert Mylne tervei alapján zajlott. Az eredeti épületből ezért viszonylag kevés maradt fenn, bár a bejárat felett még mindig látható a skót királyi címer.

Az edinburghi várat a krónikák először a 11. század végén említik, bár egyes források alapján arra lehet következtetni, hogy maga a várhegy már a római korban is lakott volt. A kastély legrégibb, talán még a viking korból származó részében található az a szoba, ahol Stuart Mária megszülte fiát, VI. Jakabot (aki I. Jakab néven lépett az angol trónra).