Mont-Saint-Michel – sziget és kolostor Normandia partjainál

Mont-Saint-Michel

A Szent Mihály hegyén épült apátság (Mont-Saint-Michel) 160 méter magas temploma már messziről látható. Ügy emelkedik ki alig 1 km-re Normandia partjaitól a gránitszigetből, melyen áll, mintha teljességgel megközelíthetetlen volna. A történelmi helyre évente több mint hárommillió turista és zarán­dok látogat el, hogy megtekintsék Szent Mihály szikláját, várát és apátságát.

Maga a sziget egyetlen, 78 méter magas gránit­tömb, melynek lábánál egy pici falu fekszik. A híres építmény története pedig egy látomással vette kezdetét. Egy 10. századi kézirat szerint a 708. esztendő egyik éjszakáján Aubert avranches-i püspöknek álmában megjelent Mihály arkangyal, és megparancsolta neki, hogy építtessen kolostort a közeli Mont Tombe legmagasabb pontján.

“Könyvek városa”

A legenda szerint a püspök először vonakodott engedelmeskedni az utasításnak, ám ekkor Mihály arkangyal megégette a kalapját. Ezután gyorsan megkezdődött az építkezés, és egy évvel később fel is szentelték a kolostor első templomát. A sziget hamarosan zarándokhellyé vált, majd 966-ban I. Richárd, Normandia hercege harminc bencés szerzetest küldött a hegyre, hogy új templomot építsenek. A munka nehéz volt. A legnagyobb problémát maga a hegy jelentette, mert a száz méter hosszú templom, a tornyok és várfalak alapját a sziklából kellett kivésni.

Közel száz évre volt szükség ahhoz, hogy a szigeten felépüljön a román stílusú kolostor is. Köszönhetően a bőkezű adományoknak – ami kiegészült a királytól és a főuraktól kapott birtokokkal is – az apátság gazdag lett, s a kolostor vált a környék szellemi központjává is. Virágkorában (1154-1186 között) Róbert de Torigni apát annyi kézirattal gyarapította a könyvtár gyűjteményét, hogy a kolostort „könyvek városának” nevezték el.

A hegytetőre épült településen egyetlen utca, a Grande Rue vezet keresztül. Meredeken visz fölfelé a kiugró homlokzatú házak között, egészen az apátsághoz vezető lépcsősorig. A 11. században emelt román stílusú templom Normandia legrégibb épületeinek egyike, s a helyi hagyományoknak megfelelően csak a hajója boltozott. Az eredeti kolostor romjai ma is láthatók a templom lábánál, ezeket megtekintve bepillantást nyerhetünk a hajdani szerzetesek és zarándokok életébe.

Kolostor Mont-Saint-Michel szigeten

Az új kolostor a gótika jegyében született

1204-ben a kolostor az itt folyó harcok következtében megrongálódott, ám néhány évvel később Fülöp Ágost francia király új, gótikus kolostor építtetésébe fogott a sziget északi felén. A munka 1228-ban fejeződött be, s az épület olyan hatalmas és szép lett, hogy azt „Csodának” (La Merveille) nevezték el. A háromemeletes épületkolosszusban legalul az apátság gazdasági helyiségei találhatók, feljebb a vendégszobák és az óriási lovagterem, a refektórium, és legfelül maga a kolostor. Ez utóbbi galériáját 227, művészien faragott vörösgránit szobor díszíti.

A százéves háború idején (1337-1453) az épületegyüttest bevehetetlen erődítménnyé bővítették ki. Az 1789-es forradalom után, 1863-ig börtönként használták, végül 1873-ban az egész sziklaszirtet természeti emlékké nyilvánították. Az UNESCO 1979-ben vette föl a világörökségek közé.

Régebben a szigetet csak apálykor lehetett megközelíteni, dagály idején ugyanis a víz teljesen körülvette a sziklát. 1880-ban gátat építettek Mont-Saint-Michel és a szárazföld között, biztosítva a kettő állandó összeköttetését. 2015-ben a gát helyére híd épült, így Mont-Saint-Michel ismét sziget lett.