A Che Guevara-ösvény

Che Guevara 1966-ban utolsó, balvégzetű vállalkozására indult – egy kudarcos bolíviai forradalomkísérletre, amely a kivégzéséhez vezetett. Guevara korábban vezető szerepet játszott a kubai forradalomban, majd összekülönbözött Castróval, és kongóba ment, ahol nem sikerült szocialista felkelést szítania.

Csalódott volt; ezután figyelmét Bolívia felé fordította, amely hatalmas természeti forrásokkal rendelkező ország volt, nagy szegénységgel és elmaradottsággal – látszólag tehát megérett a forradalomra. Az öt állam határolta ország, amelynek hosszú gyarmatiuralom-ellenes történelme volt, tökéletes kiindulópontnak tűnt Guevara nemzetközi forradalmához. Az volt az elképzelése, hogy gerillakiképző tábort létesít az Andokban, ahova bolíviai parasztokat toboroz és külföldről is visz harcosokat. Kezdetben járt némi sikerrel, de nem tudta megkedveltetnie magát a helyi gazdákkal és kommunistákkal, valamint Kubától is el volt vágva. Az USA hamarosan odaküldött egy csapat zöldsapkást, hogy levadásszák őt.

Ma a látogatók – akik égnek a vágytól, hogy jobban megértsék Guevara, az örök szocialista harcos mentalitását – utolsó nagy vállalkozásának nyomában járnak a Che Guevara-ösvényen. Az ösvény, új életre keltve Guevara abszurd utolsó kalandját, La Pazból indul, ahol magát uruguayi üzletembernek álcázva tartózkodott a Copacabana szálloda 504-es szobájában. A látogatók kérésre megtekinthetik a szobát. Az utazás innen folytatódik a bolíviai fővárosba, Santa Cruz és Chuquisaca tartományokba, ahol az ösvény ténylegesen található.

Che utolsó útvonalát szocialista zarándokúttá alakították egy országban, amely ellenségesen viszonyult a forradalmárhoz

Ebben a túlburjánzó őserdő és hegyvidéki terep jellemezte, gyéren lakott régióban állított fel Guevara egy kiképzőtábort a Nancahuazú folyó mellett. Mivel a változékony tájon el tudtak rejtőzni a gerillák, akik a sáros ösvényeken kúsztak-másztak, könnyű megérteni, hogyan volt képes Guevara olyan sokáig elkerülni, hogy elfogják, és ráadásul mindössze 25 emberrel elfoglalni Samaipata falut, mielőtt az árulás, a betegség, az éhezés és a harc maga alá gyűrte. Az ösvény délnyugat felé kanyarogva követi nyomon Guevara utolsó lépteit, amelyek úgy értek véget, hogy az amerikaiak által kiképzett gerillaellenes erők foglyul ejtették. A természetkedvelők vállalkozhatnak egy kétórás túrára ahhoz a helyhez, ahol elfogták, s amelyet egy vörös csillag jelöl egy sziklán.

Másnap, amikor La Higuerában szembenézett kivégzőjével, Guevara ezt mondta: “Lőj, te gyáva! Csak egy embert ölsz meg.” Az iskolai osztálytermet, ahol az argentin származású forradalmárt lelőtték, ma képek, üzenetek és zászlók díszítik, amelyeket az ide zarándoklók hagytak; azon a helyen, ahol meghalt, ma egy szék áll.

“A győzelemig, örökké!”

Az ösvény Vallegrandéban ér véget; ide szállították el helikopterrel Guevara testét, majd Senor de Malta Hospital mosodájában kiterítették és lefényképezték. A helyiséget ma graffitik borítják, köztük ott a jelszava: “A győzelemig, örökké!” A kórház ma is működik, vezetővel látogatható. Naponta hat vezetés van; a látogatókat elviszik a hullaházba is, ahol egy orvos levágta Guevara kezét, hogy Buenos Airesbe küldjék ujjlenyomat-azonosításra. A helyiek gyertyát gyújtanak “Szent Ernesto” Guevarának, úgy hiszik, gyógyító ereje van.

A vallegrandei kórház mosodája, ahol Guevara holttestét kiterítették, zarándokhely lett

Guevara forradalma ugyan kudarcot vallott, de Bolíviában ma antiimperialista, szocialista kormány van uralmon, jeltelen valleverdei sírja helyén pedig az Ernesto Che Guevara Kulturális Központ áll. Itt egy mauzóleum mutatja be az életét – fotókkal a gyerekkorából, ifjú éveiből, a forradalmi magaslatokról Fidel Castro mellett -, és megemlékezik vele együtt elesett 37 forradalmárról is. Az ösvény elgondolkodtató végét beszámolókkal és fotókkal mutatja be a bolíviai vállalkozást, amelyet maga Guevara foglal össze a legjobban: “Egy forradalomban győzöl, vagy meghalsz.”

Ösvény az Andokban

A Che Guevara-ösvény, a jelentéktelen falvakon túl az élet értelmére vonatkozó érdekes felfedezést nyújthat az Andok vad vidékén

01 – La Paz

Che ekkor már gerilla volt, így La Pazba is észrevétlenül repült el – uruguayi üzletembernek álcázta magát -, ott azután kapcsolatba lépett a kubai és bolíviai lázadókkal.

02 – Santa Cruz

La Pazba érkezését követően Guevara továbbutazott Santa Cruzba, ahol megszabadult álruhájától, és visszaváltozott azzá a figurává, amely világszerte híressé tette: az örök gerillaharcossá.

03 – Lagunillas

Guevara Lagunillastól északra, a Nancahuazú folyónál egy farmon állította fel a főhadiszállását. Tizenhárom emberrel (főként kubaiakkal) érkezett, azt tervezte, itt bolíviai parasztokat toboroz és képez ki, és szocialista forradalmat indít Latin-Amerikában.

04 – Camiri

Guevara bázisától délre, egy olajkitermelő központban, Camiriben két lázadót elfogtak, amikor fegyvert próbáltak eladni, ezzel az akció lelepleződött. Noha Guevara sikereket ért el a támadó bolíviai katonák ellen, tovább kellett állnia.

05 – Samaipata

Guevara kétfelé osztotta erőit, ezt követően az egyetlen nagyobb győzelmét aratta Samaipata falunál, amelyet mindössze 25 emberével elfoglalt. Katonái azonban hamarosan sorra a betegségek, a golyók és az éhezés áldozatául estek.

06 – La Higuera

Amikorra Guevara mindössze 16 emberével visszavonult La Higuerába, a másik csapata már megadta magát. Bár La Higuera falu manapság Guevara-jelképekkel van feldíszítve, ez volt az a hely, ahol végül kivégezték őt.

07 – Quebrada del Churo

A sorozatos vereségek után Che utolsó tíz gerillájával Quebrada del Churo közelében bújkált. Később elveszítette további hat emberét, majd ő maga is megsebesült, és mivel nem tudott tovább harcolni, megadta magát.

08 – Vallegrande

Kivégzése után Guevara testét helikopteren Vallegrandéba vitték, és a Senor de Malta Hospital mosodájában kiterítették és lefényképezték. A holttestéről készült képek mártírrá tették a lázadót, aki halálában Krisztus-ábrázolásra emlékeztetett.