A chartres-i katedrális – A Szűz Máriának szentelt templom a francia gótika csúcspontja

  • február 26, 2020
  • Attila
  • A chartres-i katedrális – A Szűz Máriának szentelt templom a francia gótika csúcspontja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Utazás
Notre Dame de Chartres

A középkori építészet legtermékenyebb és legszebb korszakának a gótikát tartják. Az ég felé törő formáiról ismert stílus talán legszebb képviselője a chartres-i Notre-Dame-székesegyház, amelyben a korábbi évszázadok építészeti technikái ötvöződtek. Az épület tömegét teljes egészében a támpillérek tartják – erre korábban még nem akadt példa. A falak ezáltal tehermentesültek, ami lehetővé tette, hogy a székesegyházba minden addiginál nagyobb színes üvegablakokat építhessenek be. A három, egyenként 13 méter átmérőjű rózsa­ablakot az „új mennyei művészet” csúcspontjaként emlegették.

A háromhajós katedrális hajóit szentek és uralkodók különböző korokból származó szobrai díszítik. A napsütötte belső tér nem csak kiemeli a berendezés és a díszítés szépségét – az üvegablakok színes ábrázolásain átjutó fény önmagában is különleges hangulatot teremt.

Mária ruhájának csodája

Már korábban is állt templom a mostani katedrális helyén, az azonban 1020-ban leégett. Ekkor egy román stílusú bazilikát emeltek a helyén, amely túlélte a város nagy részét elpusztító, 1134-es tűzvészt, viszont 1194-ben egy villámcsapást követően kigyulladt és legnagyobb része elpusztult.

E templomban őrizték az egyik legértékesebb Mária-relikviát; azt a szent ruhát, amelyet a legenda szerint a Szűzanya Jézus születésekor viselt. Amikor a templom szinte teljesen megsemmisült, a város lakói azt hitték, ugyanerre a sorsra jutott Mária ruhája is.

Chartres-i Notre Dame

A tűzvész idején Melior, pisai kardinális, pápai legátus is Chartres-ban tartózkodott. A püspökhöz és a papsághoz fordulva kezdeményezte, hogy induljon gyűjtés egy új székesegyház építésére. Néhány nappal később a bíboros a hívek előtt is megismételte a felhívást, miközben a főpapok megjelentek a szent lepellel. Kiderült, az a templom sértetlenül maradt kriptájában túlélte a tüzet. Az eseményt sokan csodaként emlegették, s ennek köszönhetően az egyházmegye a következő három év minden jövedelmét az új templom építésére ajánlotta, és a város áldozatkész polgárai is bőkezűen adakoztak.

Haimo, calvadosi apát így írt az eseményről egy angliai rendtársának. „Ki hallott valaha is előkelőségekről, világi hatalmasságokról, rangjukra és mérhetetlen gazdagságukra dölyfös nemes urakról és asszonyságokról, akik hajlandók lettek volna büszke, gőgös vállukat nekivetni a teherhordó targoncáknak, hogy bort, gabonát, olajat, meszet, követ, fát és más szükséges dolgokat gyűjtsenek össze, felépítvén a templomot, Krisztus menedékhelyét?”

1260-ban szentelték fel az új katedrálist, melyet IX. Lajos Szűz Mária tiszteletére új búcsújáró hellyé nyilvánított. A székesegyházban több mint 170 Mária-képmás látható, beleértve az üvegablakokat és a szobrokat is. Az épületnek kilenc bejárata van. A főhajó belső magassága 38 méter, hossza 128 méter. A katedrális 1979 óta az UNESCO világörökség része.